2015. június 19., péntek
Üzenet
Először egy nap, majd tizenhét,
aztán ki tudja hány év
kúszik el csendben, míg a
klaviatúra morzejelei nélkül
visszasimulunk ismeretlenekké.
Feltartóztathatatlanul szökik
mindaz, mit őrizni szándékoztunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése